Sokan még mindig alábecsülik az étkezés minőségének fontosságát és szervezetünkre gyakorolt hatását, annak ellenére, hogy ez egészségünk alapja. Amikor a megfelelő ételekkel tápláljuk testünket, akkor az kívül-belül képes megújulni és egyensúlyba kerülni. Nemcsak optimális működését segíthetjük ezzel, de külsőnk is tükrözni fogja mindazt, amit megettünk korábban. Hiszen ahogy lent, úgy fent, amint kint, úgy bent. Ez a régi bölcsesség nem csupán a gondolkodásunkra, hozzáállásunkra vonatkozik, de arra is, milyen élelmiszerekkel támogathatjuk egészségünket, illetve melyekkel szabotáljuk azt. Minden, amit beviszünk és láthatatlan módon feldolgozásra kerül, látható módon jelenik majd meg külsőnkön. Bármit is követünk el ellene, testünk mindig arra törekszik, hogy egyensúlyban legyen és minél jobban érezze magát – ebben segíthetünk neki, ha biztosítjuk számára az ehhez szükséges feltételeket.
Egészséges életminőség:
Amikor egészségről van szó, akkor az nem csupán egy-egy életterületre vonatkoztatható, hanem komplexen, a teljes életünkre. Ide tartozik a fizikális, mentális (kognitív és pszichológiai működés) és lelki (érzelmi) jóllét is. Hiszen ha mentálisan nem vagyunk rendben, mert például nem vagyunk képesek kezelni a nagymértékű stresszt vagy épp bizonyos érzelmeink gyűrnek maguk alá, akkor nagyobb valószínűséggel hozunk rossz döntéseket ételválasztáskor, bevásárláskor is. Ugyanígy, ha rendszeresen gyorséttermek, látványpékségek színes-szagos, de tápértékben sokat felmutatni nem tudó kínálatának engedve csillapítjuk éhségünket, cukros üdítőkkel pedig a szomjunkat, akkor azt emésztőrendszerünk előbb-utóbb megsínyli, ami pedig idővel kihat a kedélyállapotunkra, általános közérzetünkre is –gyakran érezhetjük magunkat lehangoltnak, rosszkedvűnek, akár depressziósnak. Ilyenkor minden olyan negatív érzelmi behatást, ami valamilyen rossz érzést: szomorúságot, dühöt, szorongást, frusztrációt, kilátástalanságot kelt bennünk, hajlamosabbak lehetünk ún. komfort (másképpen érzelmi) evéssel lereagálni, ami legtöbbször valamilyen gyorsan elérhető zsíros-cukros, nagyon ízes dolog: chips, keksz, nápolyi, csoki, jégkrém, stb, amitől azonnal jobban érezzük magunkat, hiszen átmenetileg ugyan, de kis időre mégis enyhítik negatív érzéseinket.
Az, hogy mit eszünk rendszeresen és hosszú távon, meghatározza közérzetünket, hangulatunkat, koncentrációs készségünket, teljesítőképességünket, külsőnket és nem utolsósorban egészségi állapotunkat is. Naponta rengeteg döntést hozunk meg, egy részüket nem tudatosan. Mindegyik visz valamerre, alakítja életünket. Így az összes, étkezésünkre vonatkozó látszólag jelentéktelen döntés is összeadódik, hogy aztán kezdetben láthatatlanul ugyan, de szépen lassan hullámszerűen befolyásolja testi-lelki-mentális állapotunkat. Ez a pillangó hatás minden döntésünkkel kapcsolatban érvényesül. Tehát ha -az étkezésnél maradva- változtatunk mindennapi szokásainkon, az nagymértékben képes megváltoztatni a rendszer (teljes működésünk) hosszútávú működését.
Élelmiszerek hatása a szervezet működésére:
Minden, amit megeszünk, így vagy úgy hatással van szervezetünkre. Alapvetően azért eszünk, hogy testünk jól működjön, gondolkodni tudjon, ha kell, fusson, meneküljön vagy épp megküzdjön, egyszóval túléljen. Ám a funkcionalitáson túl más szerepe is van, ami sokkal több puszta létfenntartásnál: öröm, élvezet, társasági események színtere, közösségi, összehozó és összetartó élmény.
Bár körülöttünk minden arra ösztökél bennünket, hogy fogyasszunk minél többet és minél gyorsabban, a polcok roskadoznak az olyan élelmiszerektől, amelyek tömve vannak adalékanyagokkal (állagjavítók, színezékek, tartósítószerek, édesítőszerek, ízfokozók, stb.), amelyek sok esetben nincsenek jó hatással szervezetünk működésére. Az ízfokozók amellett, hogy túlfogyasztásra késztetnek az étvágy fokozásán keresztül, csökkentik a sejtek inzulin érzékenységét, így hosszútávon hozzájárulhatnak az elhízás és a cukorbetegség kialakulásához is. A nagyüzemi állattartásból származó hús és tejtermékek gyakran tele vannak antibiotikumokkal, növekedési hormonokkal, ösztrogénnel, amelyek fogyasztás után tovább dolgoznak a szervezetünkben, és jelentős károkat okozhatnak, kibillentve egyensúlyából az egyébként is kényes női hormonrendszert.
Tudatossággal és apró étrendbeli változtatásokkal azonban számos pozitív hatást érhetünk el egészségi állapotunkban. Például ha megnöveljük a bevitt rost mennyiségét (zöldségek, gyümölcsök, teljes kiőrlésű gabonafélék, hüvelyesek, magok formájában), az segít megkötni, majd kiüríteni a szervezetből bizonyos anyagokat, többek között az epesavakat és koleszterint, így akadályozva azok felszívódását, ezáltal csökkentve a vér koleszterinszintjét is. A megkötött glükóz (cukor) szintén lassabban fog felszívódni, egy kevésbé magas vércukorszintet eredményezve, ami élettanilag ugyancsak előnyös. Érdemes a jellemzően telített zsírokban bővelkedő állati zsiradékok, továbbá a főleg Omega-6-ot tartalmazó szója-, kukorica- és finomított napraforgó olaj bevitelét csökkenteni, illetve azt olyan növényi olajokkal helyettesíteni (pl. olivaolaj, olajbogyó, avokádó), amelyek kedvező, Omega-3 zsírsavösszetételüknek köszönhetően gyulladáscsökkentő hatásúak, akárcsak a zsíros húsú halak vagy a lenmag, chiamag. A transz-zsírsavakat lehetőleg teljes mértékben kerüljük, mivel nagyon egészségtelenek és -a telített zsírokhoz hasonlóan- fontos rizikófaktorai a szív-és érrendszeri betegségeknek. Ezeket feldolgozott élelmiszerekben találjuk meg hidrogénezett vagy részben hidrogénezett zsiradék név alatt. A kellően diverz bélflóra érdekében fogyasszunk akár minden nap fermentált élelmiszereket, pl. savanyú káposzta, kovászos uborka, kimchi, kefír, élőflórás joghurt, mivel nagyszerűen táplálják a bélrendszert. Ez azért lényeges, mert egészséges bélflóra nélkül nem szívódnak fel megfelelően az elfogyasztott ételekből a tápanyagok. Ma már kevés olyan terméket találni, amiben ne lenne ilyen-olyan adalékanyag vagy hozzáadott cukor. Ezeket vásárláskor az összetevők átolvasásával tudjuk felfedezni és kikerülni. A tudatosságnak tehát itt is fontos szerepe van.
Hogyan kerülhetjük el a jojo-effektust?
Sok nő számára jól ismert probléma, hogy egy „sikeres” koplalás után több kiló jön vissza, mint amennyit sikerült leadnia. A legegyszerűbb módja annak, hogy ezt elkerüljük, az az, hogy NE a klasszikus diéta mentalitással akarjunk fogyókúrázni. Belátható, hogy pár hét szenvedéssel teli koplalást követő régi étkezési rutin nem vezethet másra, mint ugyanarra az eredményre, mint korábban. Ennek megvan az evolúciós magyarázata is, miszerint szervezetünk ínség (koplalás) idején makacsul ragaszkodik minden falathoz, amihez hozzájut, az egyedfenntartás érdekében. Amikor nem eszünk, a szervezetünk nem tudja megítélni a helyzet súlyosságát, hogy valós veszélyhelyzetben van-e, ahol ténylegesen nem jutunk élelemhez, vagy csak egyszerűen valamilyen női lapban olvasott diétának hódolva vonjuk meg magunktól jó időre az értékes tápanyagokat akár a nyár, akár valamilyen fontos alkalom közeledtére készülve. Ő csak azt érzékeli, hogy megszűnt a tápanyag ellátás, ami miatt átáll egy, a normálistól eltérő védekező üzemmódra, hogy életben tartson minket. Mivel nem jut elegendő táplálékhoz, lelassítja működését, az anyagcserét. Ami ebből a fogyni vágyó nőknek érdekes, hogy nem nagyon engedi a fogyást, hiszen az tovább veszélyeztetné fennmaradását. Később aztán, a vészhelyzet elmúltával, amikor az illető ismét visszatér korábbi étkezési mintáihoz, a test -nem tudva ezúttal meddig tart majd a bőség- elkezd bespájzolni a bejuttatott tápanyagokból és igyekszik minél többet zsírként elraktározni azért, hogy a következő nehezebb időszakra legyen elég energiája, amit felszabadíthat akkor is, amikor egy random, az interneten fellelhető, bármilyen hozzáértést nélkülöző diéta által javasolt zsírszegény natúr joghurt/alma, öt szem mandula, stb., az aznapra kiszabott koszt.
Hogy elkerüljük az állandó fogyás-hízás körforgást, ne csak időszakosan étkezzünk jól, hanem hosszútávra tervezzünk. Mivel minden ember más, így nem létezik egy mindenkire egyformán jól működő táplálkozási forma. Más a napi ritmusunk, ahogy eltérőek a preferenciáink is, és mindannyian más egészségi állapotban vagyunk. Ehhez is érdemes hozzáigazítani szokásainkat. Nem az az eredmény, ha minél rövidebb idő alatt leadunk egy nagyobb súlyt – a kunszt az, ha az új formát meg is tudjuk tartani. Ezt pedig csak következetességgel és odafigyeléssel lehet. Nagyon fontos az is, hogyan viszonyulunk az ételekhez, milyen szájízzel ülünk le enni! Az élet élvezetéhez hozzátartoznak az ünnepek, családi/baráti összejövetelek, események, ahol olyan ételek is az asztalra kerülnek, amik hivatalosan nem egészségesek. Az élet azonban az egyensúlyról szól, amiben igenis helye van olyan finomságoknak, amiktől a lelkünk is jóllakik és az élvezetet szolgálják. Kinézetünket az fogja meghatározni, hogy hogyan eszünk életünk nagy részében. Tudjuk, hogy nem egy salátától fogyunk le, és nem is egy pizzától fogunk elhízni. Ahogy Paracelsus is mondta: “A mennyiség teszi a mérget.” Más szóval, az elfogyasztott étel mennyisége legalább olyan fontos, mint annak természete/minősége/összetétele. Törekedjünk ezért a minőségi, minél kevésbé feldolgozott, természet közeli élelmiszerek (lehetőleg bio) vásárlására, fogyasztására, hogy csökkentsük a szintetikus műtrágyák és növényvédő szerek bevitt mennyiségét. Ezzel óriási terhet veszünk le szervezetünkről, hiszen elsősorban nem a vegyszerek ártalmatlanításával és kiválasztásával kell foglalkoznia.
Egy kis tudatossággal és étkezési szokásaink megváltoztatásával rengeteget tehetünk egészségünk megőrzése, illetve egy jobb életminőség elérése érdekében. Ez közel sem olyan nagy ördöngősség, mint amilyennek sokan hiszik. Ha pedig mégsem tudjuk, hogyan kezdjünk neki vagy elveszünk a rengeteg, sokszor egymásnak ellentmondó információ tengerében, keressünk egy jó szakembert és kérjünk segítséget!